Az újonnan megválasztott XIV Leó pápa bejelentette, hogy ellátogat a törökországi Iznik városába az első nikaiai zsinat 1700 évfordulója alkalmából. Leó pápa elődje, Ferenc pápa tavaly bejelentette, hogy Iznikbe látogat a zsinat évfordulója tiszteletére, de nem sikerült megtennie ezt az utat. A katolikus egyház feje megerősítette, hogy a Vatikán előkészíti törökországi látogatását a zsinat 1700 évfordulója alkalmából.
Az első nikaiai zsinatot 325-ben hívta össze I. Konstantin római császár, amely a kereszténység egyik legfontosabb eseményeként vonult be a történelembe.
A település leginkább arról ismert, hogy két ökumenikus keresztény zsinatnak adott otthont: az első niceai zsinatnak, amelyet I. Nagy Constantin császár hívott össze 325-ben, és a második niceai zsinatnak, amelyet Iréne császárné hívott össze 787-ben.
I. (Nagy) Constantinus (306–337) nevéhez fűződik a kereszténység első egyetemes zsinatának összehívása Nicaeában (ma Iznik Törökországban) 325-ben. Itt fogalmaztak meg először dogmaként hittételeket, de itt került sor az első egyházszakadásra is. Arius diakónus követői, az ún. ariánusok ugyanis úgy vélték, hogy Isten és Krisztus személye nem egylényegű, csupán hasonló.
A 325-ös zsinat másik eredménye a húsvét időpontjában való megegyezés volt. Anno úgy döntöttek, hogy a húsvétot a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap ünneplik.